Genius loci

A napokban a Budapest ötödik kerületében található Szerb utcába tévedtem. Vagyis nem tévedtem, mert arra volt dolgom, de a lényeg az, hogy azelőtt soha nem jártam még a Szerb utcában. Így aztán arról sem tudtam, hogy ebben az utcában áll egy ortodox templom, ami egészen valószerűtlen látvány a templomkertjével és a nagy fáival. Mintha nem Budapest szívében állna, hanem mondjuk Szentendrén. 

Először járni valahol mindig különös élmény. Nagymaro­son is – ahol harminc éven át éltem – vannak ilyen utcák. Egyszer egy ilyen – számomra addig ismeretlen – utcában találtam magam. Egy hegyre felfutó, szűk utcácska, alig néhány házzal. Ahogy az utca végéből visszanéztem, a település számomra addig ismeretlen arcát pillantottam meg. Soha nem láttam még abból a perspektívából, és onnan nézni olyan volt, mintha egy soha nem látott városkában gyönyörködnék. Később Fekete István egyik könyvének borítóján láttam viszont ezt a sajátos perspektívát, a festmény készítője valószínűleg ugyanabból az utcából festette meg a látványt.